7.3.4 Az espresso technológia működése

Az espresso technológia alkalmazásakor feltétlenül szükséges lágyítani a kávégép bemeneti vizét. A vízlágyító feladata, hogy a vízben oldott ásványi sókat megkösse (ezek csapódnak ki vízkőként a víz forralásakor). Az oldott ásványi anyagok ionok formájában vannak jelen a vízben és a vízlágyító közeg (általában műgyanta) töltésük alapján köti meg őket.


Az espresso kávégépek közös jellemzője, hogy az átpréselési nyomás előállítására nem gőzt használnak. Az alkalmazott nyomásfokozó berendezés állítja elő a 8-10 bar túlnyomást. A mai nyomásfokozó pumpák elég kis méretűek ahhoz, hogy a géptesten belül is elférjenek.

A kazán teljesen zárt, nyomásálló, hengeres alakú tartály. A kávégépben fektetve van elhelyezve. Vízterén csaptelepenként egy-egy rézcső megy keresztül. A rézcső egyik vége a hideg víz vezetékhez csatlakozik, innen érkezik a pumpán át a friss víz. A másik vége a csaptelepet látja el a kellő hőmérsékletű forró vízzel. A kávékészítéshez használt víz ebben a zárt rendszerben halad. A kazán a rézcsővel hőcserélőt alkot. A kazánvíz funkciója a főzésre felhasználandó víz felmelegítése.

A csaptelepház magában foglalja a különféle szerkezeteket, közvetlenül csatlakozik a kazán csonkjára és a hőcserélő rézcsőből kap meleg vizet. Az alsó részén csatlakozik hozzá az alsó szűrőtartó. Ennek hőszigetelt nyele van, benne pedig 1 vagy 2 adagos rozsdamentes acélból készült, cserélhető szűrő. A szűrőtartó alján 1 vagy 2 ágú kifolyócsőr, más néven pipa található. Az alsó kehely (szűrőtartó) a csaptelephez bajonettzárral csatlakozik.

A kazánban folyamatosan termelődik a gőz. A gőztérből kivezetett gőz nélkülözhetetlen a habosított tejjel készülő kávéitalokhoz. A kazán vízteréből kivezetett forró víz a szűrőtartó tisztántartásához, öblítéséhez szükséges.

Főmenü:

  • 7.3.1 Az espresso-technológia története
  • 7.3.2 A hagyományos kávégépek
  • 7.3.3 A félautomata kávégépek főbb paraméterei
  • 7.3.5 Az espresso aranyszabályai
  • 7.3.6 Az automata kávégépek

  • H i r d e t é s

    7.3.5 Az espresso aranyszabályai

    A jó kávé, különösen a jó espresso készítésének titka az apró mozdulatokban rejlik. Nem az a feladat, hogy néha kiváló minőséget érjünk el, hanem az, hogy folyamatosan törekedjünk a tökéletességre. Odafigyelve minden egyes grammra, °C-ra, milliliterre. Csak így érhetünk el állandó és kiemelkedő minőséget. Az espresso készítésének mindenkor betartandó aranyszabályait az alábbiakban foglaltuk össze.

    7.3.6 Az automata kávégépek

    Mindenek előtt tisztázandó, hogy mit nevezünk automata kávégépnek. Az automata szó hallatán sokaknak a kisebb-nagyobb fémszekrények, az instant kávét és egyéb termékeket pénzbedobásra értékesítő berendezések ugranak be. A következőkben azonban nem a kávéautomatákról, hanem az automata kávégépekről lesz szó.

    7.5. Az espresso érzékszervi jellemzői cikk borítóképe
    7.5. Az espresso érzékszervi jellemzői

    Az espresso a legösszetettebb kávéital. Szerkezetében egyszerre oldat (a kávéitalba a főzővíz sok szín-, íz-, és hatóanyagot old), emulzió (a nyomással kinyert olajtartalom "láthatatlanul" keveredik a vizes részekkel), szuszpenzió (az italban csak mikroszkóppal észrevehető, parányi kávészemcsék úszkálnak) és hab (a kávé tetején összegyűlő krém tulajdonképpen hab szerkezetű).

    Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    3.1 Kávé és mezőgazdaság cikk borítóképe
    3.1 Kávé és mezőgazdaság

    A kávé élőhelye és termőhelye a ráktérítő és a baktérítő között van. Megtalálható Európa kivételével a világ minden lakott kontinensén, a trópusi országokban.

    7.1. Az espresso mint zöldkávé

    Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel az arabicánál jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt, az Egyenlítő mentén. Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. A versenyben máig a fogyasztó országok ízlésvilága a meghatározó.

    H i r d e t é s