Az első kávéforgalmazók

A XIX. század második felében a kávé mindennapi szükségletté vált. Egyre több kávéforgalmazó cég nyitott üzletet, és soknak fióküzletei is voltak. Ilyen volt a Julius Meinl cég is, melyet 1862-ben alapítottak.


Bécs, mint a Monarchia központja, kiindulópontul szolgált a gyarmatáru behozatalára törekedő vállalkozásoknak. A fűszerszakmával viszont kevesen foglalkoztak, így ez a terület rengeteg lehetőséget kínált.

1900-ban már Ausztria minden városában működött egy Meinl-kereskedés, és megkezdődhetett a környező országok piacának meghódítása, ahol összesen 388 fiókot működtettek. A két világháború között már 72 fióküzletet nyitottak Magyarországon. Mindenhol alkalmazkodtak a befogadó ország nyelvéhez és szokásaihoz. Nálunk a Julius név Gyula formában jelent meg.

A tengerentúlról behozott élvezeti cikkeket és gyarmatárukat saját márkaként, egyedi csomagolásban árusították. Az üzleteket hét korszerű gyártelep és kilenc nagy kávépörkölde látta el, friss, különleges áruval. Az első cikk mindig a kávé volt, melyet saját, szabadalmaztatott eljárással pörköltek.

Hasonló hírnévre tettek szert a teaszakmában is. A legkülönfélébb teafajtákat árusították, mindig azonos minőségben, igényes csomagolásban.


Az üzletek kicsik voltak és egyformák, elrendezésük is megegyezett. A mindig frissen pörkölt kávét nagy réz hengerekben tartották, Rendszeresen szerveztek kávékóstolót, mely nagyon jó reklámnak bizonyult.

Az alkalmazottaktól gimnáziumi érettségit vártak el, továbbá barátságos, pontos kiszolgálást és tisztaságot. Saját iskolát működtettek. Háromévi szakoktatás után, ami az iskolában és a boltban folyt, tehetett a jelölt vizsgát, mely alapján minősítették.

A második világháború tönkretette a tengeri kereskedelmet. A kávét, teát hazai áruval kellett pótolni. A Meinl kereskedéseknek is át kellett térni a közellátási cikkek árusítására. A háború végén a német javak szovjet tulajdonba kerültek, ennek ellenére a vásárlók továbbra is szívesen keresték fel a Meinl boltokat. A cégtáblán a régi tulajdonos neve díszelgett, de az árut már a szovjet szervek biztosították. Az államosításkor a bolthálózat magyar tulajdonba került, és hamarosan a Csemege vette át az egykori Meinl-üzleteket.



A cikket a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa, Perényi Ágnes írta. A fotók a Múzeum tulajdonát képezik.

A Múzeum budai várnegyedben, az egykori Fortuna fogadó patinás épületében működik alapítása, 1966 óta. Gyűjti, tudományosan feldolgozza és bemutatja a hazai kereskedelem, vendéglátás és az idegenforgalom történeti emlékeit. Őrzi és ápolja hagyományait, gyűjtőköre országos. Fontos feladata a szakmai műemlékvédelem. Szakkönyvtára az ismeretszerzés szolgálatában áll.

Jelenleg megtekinthet kiállítások:


  • A magyar kereskedelem a XX. század első felében
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

  • Vendégváró Budapest
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

    Cím: Budapest I. Fortuna u. 4.

    Küri Attila

  • Kávéházi akadémia

    Az espresso titkai cikk borítóképe
    Az espresso titkai

    Ha valódi olasz espresso készítésébe fogunk, érdemes betartani egy-két jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb szabályt, különösen, ha olasz vendégeink vannak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok az apró fortélyok, amiktől igazán fenséges az olasz espresso, és amik betartásával bárki autentikus végeredményt érhet el. (x)

    7.3.2 A hagyományos kávégépek

    A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.