Az első kávéforgalmazók

A XIX. század második felében a kávé mindennapi szükségletté vált. Egyre több kávéforgalmazó cég nyitott üzletet, és soknak fióküzletei is voltak. Ilyen volt a Julius Meinl cég is, melyet 1862-ben alapítottak.


Bécs, mint a Monarchia központja, kiindulópontul szolgált a gyarmatáru behozatalára törekedő vállalkozásoknak. A fűszerszakmával viszont kevesen foglalkoztak, így ez a terület rengeteg lehetőséget kínált.

1900-ban már Ausztria minden városában működött egy Meinl-kereskedés, és megkezdődhetett a környező országok piacának meghódítása, ahol összesen 388 fiókot működtettek. A két világháború között már 72 fióküzletet nyitottak Magyarországon. Mindenhol alkalmazkodtak a befogadó ország nyelvéhez és szokásaihoz. Nálunk a Julius név Gyula formában jelent meg.

A tengerentúlról behozott élvezeti cikkeket és gyarmatárukat saját márkaként, egyedi csomagolásban árusították. Az üzleteket hét korszerű gyártelep és kilenc nagy kávépörkölde látta el, friss, különleges áruval. Az első cikk mindig a kávé volt, melyet saját, szabadalmaztatott eljárással pörköltek.

Hasonló hírnévre tettek szert a teaszakmában is. A legkülönfélébb teafajtákat árusították, mindig azonos minőségben, igényes csomagolásban.


Az üzletek kicsik voltak és egyformák, elrendezésük is megegyezett. A mindig frissen pörkölt kávét nagy réz hengerekben tartották, Rendszeresen szerveztek kávékóstolót, mely nagyon jó reklámnak bizonyult.

Az alkalmazottaktól gimnáziumi érettségit vártak el, továbbá barátságos, pontos kiszolgálást és tisztaságot. Saját iskolát működtettek. Háromévi szakoktatás után, ami az iskolában és a boltban folyt, tehetett a jelölt vizsgát, mely alapján minősítették.

A második világháború tönkretette a tengeri kereskedelmet. A kávét, teát hazai áruval kellett pótolni. A Meinl kereskedéseknek is át kellett térni a közellátási cikkek árusítására. A háború végén a német javak szovjet tulajdonba kerültek, ennek ellenére a vásárlók továbbra is szívesen keresték fel a Meinl boltokat. A cégtáblán a régi tulajdonos neve díszelgett, de az árut már a szovjet szervek biztosították. Az államosításkor a bolthálózat magyar tulajdonba került, és hamarosan a Csemege vette át az egykori Meinl-üzleteket.



A cikket a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa, Perényi Ágnes írta. A fotók a Múzeum tulajdonát képezik.

A Múzeum budai várnegyedben, az egykori Fortuna fogadó patinás épületében működik alapítása, 1966 óta. Gyűjti, tudományosan feldolgozza és bemutatja a hazai kereskedelem, vendéglátás és az idegenforgalom történeti emlékeit. Őrzi és ápolja hagyományait, gyűjtőköre országos. Fontos feladata a szakmai műemlékvédelem. Szakkönyvtára az ismeretszerzés szolgálatában áll.

Jelenleg megtekinthet kiállítások:


  • A magyar kereskedelem a XX. század első felében
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

  • Vendégváró Budapest
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

    Cím: Budapest I. Fortuna u. 4.

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    H i r d e t é s

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)

    H i r d e t é s