Fair Trade

A már hazánkban is működő szervezet célja, saját megfogalmazásuk szerint: "A hagyományos nemzetközi kereskedelem gyakorlatának megváltoztatása annak érdekében, hogy ne nőjön a szakadék a fejlett és fejlődő országok között…"

Elöljáróban… A minősítések közös célja, hogy a vásárlási döntést tudatosabbá tegye. A kávés zacskókon különböző logók informálják a vásárlót a minősítés meglétéről. Ezek a minősítések a legtöbb esetben nem garantálják az adott kávé érzékszervi minőségét. Az értékelés és bizonyítványadás célja, hogy egyéb szempontokat (környezettudatosság, szociális érzékenység, eredetvédelem…) is a kávéminőség részévé tegyen.

Fair Trade

Talán köztudott, hogy a kávénövény – néhány kivételtől eltekintve – a világ talán legszegényebb térségeiben terem. A kávé termesztése rendkívül munkaigényes. Önmagában a szüret, amíg az érett piros kávécseresznyéből kinyerik a zöld magokat, azokat tisztítják, válogatják-szortírozzák és bezsákozzák elképesztő mennyiségű élőmunkát igényel. Olyan, mintha meggyszüretnél az egész termést kimagoznánk, majd a magokat tökéletesen letisztítanánk és különböző szempontok (méret, minőség, stb.) alapján szemenként átválogatva az egész termést, gondosan csoportosítanánk és így zsákolnánk be. A különbség csak az, hogy a kávét sokkal nagyobb mennyiségben termelik és fogyasztják, mint bármely gyümölcsöt a földön.
Talán az is köztudott, hogy a legnagyobb kávéfogyasztó országok a világ leggazdagabb térségeiben találhatóak: az Egyesült Államok és Nyugat-Európa (különösképpen a Skandináv térség) járnak élen az egy személyre számolt kávéfogyasztásban.

A nyugati kávéivó és a szubtropikus térségben élő termelő között a távolság nem csak földrajzi értelemben nagy. A nyerskávét a termelőtől felvásárolják, általában opciós lekötésekkel. Az árutőzsdén gazdát cserélő zöldkávé igen jelentős árnövekedésen megy át. Ehhez még hozzájön az importőrök és a tőlük vásároló kávémárkák külön haszna, majd a kereskedők és vendéglátók árrése is. Ezért lehet, hogy a több euróba kerülő kávéital árából csak néhány euró centtel részesül a termelő.
A Fair Trade mozgalom az 1960-as években azért jött létre, hogy a termelőtől a kereskedőig egységes gazdasági láncot hozzon létre. Kikerülve az árutőzsdéket és a nagykereskedőket, a szervezethez csatlakozó kereskedők közvetlenül rendelik meg a kávét a termelőtől.
1968-ban Delhiben az ENSZ kereskedelmi konferenciája a "Trade Not Aid" szlogent használta, hogy felhívja a figyelmet arra, méltányos kereskedelemmel sokkal többet segíthet a Nyugat a fejlődő világon, mint segélyekkel. Az 1967-ben alapított holland Fair Trade Organisatie nevű import szervezet 1973-ban elsőként importált fair trade kávét, guatemalai kávétermelőktől. Ma a nyugati világban működő fair trade szervezetek hasznának 25-50%-a a kávéból származik.

Az 1970-es évektől kezdve a méltányos kereskedelemmel foglalkozó szervezetek világszerte nem hivatalos konferenciákon találkoztak néhány évente. A ’80-as években azonban megjelent az igény a hivatalos találkozókra is. Így jött létre az évtized végére az EFTA (European Fair Trade Association), és az IFAT (International Federation of Alternative Trade). Az előbbi a 11 legnagyobb európai importszervezetet tömöríti, míg az utóbbi egy 270 szervezetből álló hálózat, melynek célja, hogy a hátrányos helyzetű emberek életkörülményeit javítsa a kereskedelmen keresztül, illetve, hogy fórumot biztosítson ötletek, tapasztalatok, információk cseréjére.
Mindeközben egy Mexikóban, kis kávétermelőkkel foglalkozó pap, illetve egy hollandiai egyházi alapú civil szervezet dolgozója kitalálták az egységes logó gondolatát. Így azok az áruk, amelyek a méltányos kereskedelem szabályainak betartásával termelődnek, jogot kapnak arra, hogy viseljék a logót a kereskedelmi forgalmazásban. Az embléma segítségével a termékek kiemelkednek a boltok polcain az átlagos áruk közül, könnyebben eljutnak a vásárlóhoz. 1988-ban Hollandiában megalapították a "Max Havelaar" emblémát- a Fair Trade logóját. Az ötlet sikeresnek bizonyult: egy éven belül az ezzel a jelzéssel ellátott kávé a teljes kávéforgalom 3%-át tette ki. 1997-ben megalakult az FLO (Fair Trade Labeling Organizations International). Ma ez a szervezet felelős a nemzetközi Fair Trade szabványok megállapításáért, a termékek hitelesítéséért, a szabványok szerinti kereskedelem ellenőrzéséért, és a termékek címkézéséért. Keressük tehát az eredeti logót és ne dőljünk be másolatoknak!