Növényi tej - ingyen!?

Budapest egyik belvárosi kávézója úgy döntött, hogy ingyen adja a növényi tejet. Ebben a cikkben ennek jártunk utána.

---

Különleges ízvilággal és egy érdekes kísérlettel várja a vendégeket a budapesti Vivina's Cafe & Roastery. Az Egyetem térhez közel, a mediterrán hangulatú Szerb utcában egy kis családi vállalkozás nagy elköteleződést tett a fenntarthatóság irányába.

A tejfogyasztás és a specialty kávézók iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a kávékultúra dinamikusan változik és gazdagodik, ugyanakkor 10 évvel a specialty-kávéforradalom után még mindig sok a félreértés.

Nemrég készítettek ugyanis egy kutatást, amiben nemcsak a magyarok kávéfogyasztási szokásaira voltak kíváncsiak, hanem arra is, hogy milyen tejet isznak hozzá - ez utóbbi ugyanis elsőre nem tűnhet fontosnak, azonban a kávézás iránt rajongók számára kardinális kérdés.
Az, hogy ki miért (nem) issza tejjel a kávét, még abszolút szubjektív - van, aki az íze miatt, van, aki az állaga miatt, más egészségügyi vagy éppen elvi okokból.

 

 “A tejfogyasztás terén egyre nagyobb az érdeklődés a növényi alapú alternatívák iránt, mint például a mandula-, zab-, rizs- vagy szójaalapú italok, amik mögött olyan megfontolás is állhat, hogy szeretnénk egy fenntarthatóbb, környezetbarátabb alternatívát találni a tehéntejre.” - magyarázza Viszneki Vivien, a Vivina's Cafe & Roastery egyik tulajdonosa, a “The Barista League” nemzetközi verseny korábbi győztese.

Az kétségtelen, hogy a tehéntej ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a növényi tejeké, de nem érdemes szemellenzősnek lenni, mert a növényi tejeken belül is nagy eltéréseket lehet tapasztalni.

Viszont a kérdőív egyik meglepő eredménye, hogy a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy legszívesebben zabtejjel issza a kávét, tehát a tehéntej messze elmarad a növényi alternatívától.

A növényi tejek ökológiai lábnyoma általában kisebb, mint a tehéntejé, különösen, ha figyelembe vesszük az állattenyésztéshez kapcsolódó környezeti terhelést, mint a nagy víz- és földhasználat, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása. A zabtej és a borsótej ökológiai lábnyoma a legkisebb, mivel termesztésük viszonylag kevés vizet és energiát igényel, valamint sok esetben Európában történik a gyártás, így a szállításuk is rövidebb távra kell, hogy történjen. Ezzel szemben a rizstej, a mandulatej és a kókusztej ökológiai lábnyoma nagyobb, a termesztés magas vízigénye miatt, a szállítás vagy éppen a trópusi területeken jellemző erdőirtások miatt.” - mondja Viszneki Vivien.

A Vivina’s Café & Roastery által készített felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók több mint harminc százaléka váltana növényi tejre, ha az olcsóbb lenne.

Ebből az adatból kiindulva a fenntarthatóság iránt elkötelezett kávézónál úgy döntöttek, hogy aki betér hozzájuk, az kedvenc kávéjához 0 forintért választhat növényi tejes opciót.

 

Azok számára, akik az otthon kényelmét választanák a kávézáshoz,  Viszneki Vivien megosztott néhány szakmai titkot is:

“Az ideális növényi tej kiválasztása során érdemes olyan változatot választani, amely jól harmonizál a kávéval, és nem dominálja le az ital ízvilágát. Tapasztalataink szerint erre a zabtej és borsótej a legalkalmasabb.”

A tehéntej természetes zsírtartalma és fehérjéi ideális textúrát biztosítanak a gőzöléshez, de a sovány tejeknél éppen ezek a tényezők sérülnek. Ezért ha gőzölni szeretnénk, magas zsírtartalmú tejet szükséges választani, a 3,5%-os zsírtartalmú ESL tej kiváló választás otthoni eszközökhöz is. A növényi tejek kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaznak, mint a hagyományos tej, ami gyakran kevésbé stabil habot eredményezhet. A növényi tej gyártók ugyanakkor egyre inkább figyelnek arra, hogy baristáknak szánt verziókat is kínáljanak, melyek gazdagabb összetevőkkel rendelkeznek, és emiatt jobban habosíthatók. A túlmelegített tej égett ízt okozhat, míg az alulgőzölt tej habja laza, ezáltal kevésbé krémes végeredményt nyújt a kávéval. A jól felgőzölt tej selymes, fényes, hőmérsékletre azonnal fogyasztható.” - mondja Viszneki Vivien.