Amikor az út Rómába vezet..

Róma, Olaszország fővárosa, a klasszikus ókori művészetek védőbástyája, az olasz csizma ékszere.. itt töltöttem pár napot, nem csak a történelmi értékeket keresve "kávés szememmel". Igaz, az olaszok jó pár száz évvel később kezdtek kávéval foglalkozni mint például az arab térségben élők. Igaz, hogy nincs Olaszoszágban túl sok termőterület de akkor miért minden barista hazája? Miért az elnevezés olasz espresso?

Az olaszok barátságosak, segítőkészek. Egy kis utánajárással, elképzelhető, hogy te is egy kávégyárban találod magad, ahogy a pörkölő mester mint egy laboros, fehér köpenyben dolgozik, egy teljesen gépesített pörkölőrészlegen.

Pörkölőgyár
Tehát bejutottunk a legzártabb helyre, a pörkölés helyszínére.
A kávébabok az eljárás elejétől egy hosszú, kanyargós és szerteteágazó csőrendszerben, levegő segítségével közlekednek. Az eljárás elején a zöldkávét, megfelelő keverék formájában helyezik a csőbe és annak több végén, már csak csomagolt szemes- őrölt kávé, pod illetve kapszula formájában látjuk viszont.
Az eljárás nagyon tiszta. Előre jól kitalált helyeken lehet például mintát venni a frissen pörkölt kávéból, pici ablakon -abba pontosan illő kislapáttal. A mintát a gépek mellett felállított számítógépekkel analízálják (szín, méret) pontos vizsgálatra (aroma mennyiség, ízvilág, krémesség mérésére) pedig a gyártócsarnokot uraló, a gépek fölé épített, körbeüvegezett laborban végzik.

Természetesen a cégnek a kincset érő pörkölő mestere mellett, van egy kincset érő baristája is: Fabio.
Fabio napi feladatai közé tartozik, 13 órára (ebéd utánra) készíteni egy kávékülönlegességet a gyár tulajdonosának, Mr Palombininek. Kedvenc pesztonkánknak persze nem ennyi az élete.
Amellett, hogy minden nap kóstolja a már lepörkölt de még a gyárban lévő kávékat, szervezi és vezeti a barista oktatásokat, készül az épp aktuális versenyekre (Barista Verseny, Latte Art Bajnokságok, Kávé és Párlat ..), most már leginkább bírói minősítésben.

Oktató /bemutató terem
Fabio, a kávégyár épületében berendezett oktató teremben nekünk is mutatott egy- két új receptet, sztenderdet, gépet és technológiát.
Kezdjük talán a kávégépekkel amiket használ.
Az egyik, egy új technológiával működő Nuova Simonelli gép. Fabio, csak annyit mondott, hogy innentől leszünk mi baristák, feleslegesek...
Ugyebár minden nagyobb kávésrendezvénynek, legalább egy tömörítő a logója, mert munkánk fontos része, 100%- os ital készítéséhez elengedhetetlen mozdulat; a tömörítés. De nem Nouva Simonellivel!

Ennek a kívülről teljesen átlagos termoszifonos kávégépnek az a kis titka, hogy nem kell tömöríteni az örleményt sokkolás előtt, ugyanis a vizoszlop nem függőleges, hanem oldalirányú nyomást kap, így tulajdonképpen betömöríti a kávét a szűrőbe.

Egy másik tökéletes Espresso gép, ami kívülről is lenyűgöző. Isteni fehér színben. Dalla Corte.
Különlegessége abban rejlik, hogy a La Marzocco gépekhez hasonlóan, nem hőcserélők fekszenek a kazántérben, hanem a csaptelepeket, külön kazán fűti. Értsd: 1l -es kazán/csaptelep.
Ez a kis újítás biztosítja az átfolyóvíz állandó hőmérsékletét. Természetesen ez a gép is PC-re köthető, ahová továbbítja a pontos adatokat (átfolyó víz hőmérséklet, mennyiség stb..) . Tartozéka lehet pl., egy Dalla Corte őrlő, ami szintén rendelkezik USBport-tal, tehát ő is programozható (örlemény finomsága, mennyisége),akár egy másik szobából.

Ezek a gépek már az első pillanatban levettek a lábamról de a kedvencem mégis egy digitális őrlő volt a Macap-tól.